A Kaszpi-tenger fenekén húzódó tenger alatti villamosenergia-kábel, amely Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Azerbajdzsánt kötné össze, a politikai nyilatkozatok szintjéről a mérnöki tervezés szakaszába lépett. A 2030-ig kitűzött 5 GW-os cél, a Green Corridor Alliance bakui bejegyzése, Tádzsikisztán csatlakozási szándéka, valamint az olasz mérnöki és tanácsadó vállalat, a Centro Elettrotecnico Sperimentale Italiano (CESI) biztató első megállapításai azt mutatják, hogy a projekt gyorsabban halad előre, mint a legtöbb határokon átnyúló energetikai infrastruktúra-fejlesztés.
A Kaszpi Zöld Energiakorridor politikai kezdeményezésből fokozatosan gyakorlati projektté vált. A Közép-Ázsiából Azerbajdzsánon keresztül Európába megújuló energiát szállító nagyfeszültségű tenger alatti vezeték ötlete több szinten is intézményesült. 2024 májusában Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán egyetértési megállapodást írt alá a projektről. Ugyanezen év novemberében, a bakui COP29 klímakonferencián a három ország vezetői stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek. 2025 júliusában Bakuban létrejött a Green Corridor Alliance közös vállalat. A projekt jelenleg a műszaki értékelés szakaszába lépett, és a megvalósíthatósági tanulmány első eredményeit a szakértők már most „rendkívül ígéretesnek” nevezik.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank megbízásából a projekt első szakaszának megvalósíthatósági tanulmányát készítő CESI 2026 januárjában kezdte meg munkáját. A vizsgálat a tervezett energiakorridor műszaki, gazdasági, szabályozási és környezetvédelmi szempontból történő életképességét értékeli. Ezek a megállapítások szolgálnak majd alapul annak a projektnek, amelyet a CESI „Közép-Ázsiát Európával összekötő egyik legambiciózusabb zöldenergia-folyosónak” nevez. Bakuban megtartották a megvalósíthatósági tanulmány első szakaszának nyitó szemináriumát, ahol a CESI ismertette az első eredmények összefoglalóját, amelyeket „nagyon ígéretesnek” minősített, továbbá bemutatta a módszertant és a következő lépéseket. A tanulmány végleges változatát 2027 elején tervezik bemutatni. Finanszírozását az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank támogatásai biztosítják, teljes költsége pedig 1 millió euró.
A Kaszpi Zöld Energiakorridor célja, hogy 2030-ig a Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig húzódó útvonal mentén összesen 5 GW megújulóenergia-kapacitást integráljon. Az 1 millió euró értékű megvalósíthatósági tanulmányt teljes egészében az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank finanszírozza. Az alapító országok három hálózatüzemeltetője egyenként 33,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a Green Corridor Alliance-ben. A tanulmány első szakaszának lezárása 2027 elejére várható, és ez alapvetően meghatározza majd a projekt következő lépéseit.
Az energiatermelési számítások, amelyekre a korridor ambíciói épülnek, sok hasonló projektnél meggyőzőbbek, mivel konkrét szerződésekre támaszkodnak, nem pedig feltételezett tervekre. Egyedül Üzbegisztán 2025-ben 10,5 milliárd kWh nap- és szélenergiát termelt. Az ország 2026 végére ezt 15 milliárd kWh-ra kívánja növelni, 2030-ra pedig 21 GW megújulóenergia-kapacitást szeretne elérni. Ez évente 18 milliárd köbméter földgáz megtakarítását és 25 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tenné lehetővé. A nyugat felé vezető kapcsolatok fő csomópontjaként kijelölt kazahsztáni Mangisztau régió a Kaszpi-medence egyik legkedvezőbb szélenergia-potenciáljával rendelkezik, és itt már korábban is jelentős külföldi beruházásokat terveztek a szélenergia-iparban. A korridor nem még nem létező kapacitások szállítására épül, hanem olyan meglévő termelés exportjára, amely számára külső piacokra van szükség.
A projekt két kábel megépítésével számol, ami kulcsfontosságú a megvalósítás reális ütemezésének értékelése szempontjából. A legnagyobb technológiai kihívást a Kaszpi-tengeren átvezető nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) tenger alatti kábel jelenti, amely Nyugat-Kazahsztánt, a Mangisztau régiót kötné össze Azerbajdzsánnal. A Kaszpi-tenger legmélyebb pontja 1025 méter, ami műszaki szempontból nem jelent leküzdhetetlen akadályt a kábel lefektetéséhez. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés a munkálatok jogi háttere, mivel a Kaszpi-tenger jogállásáról szóló 2018-as egyezmény csak részben rendezi a kábel nyomvonalát érintő területi igényeket.
A grúziai Anaklia kikötőjét a romániai Konstancával összekötő fekete-tengeri kábel külön, de szorosan kapcsolódó projekt. Az 1500 kilométer hosszú vezetéket az Európai Unió Global Gateway kezdeményezése támogatja, és Azerbajdzsánt, Grúziát, Romániát és Magyarországot kapcsolja össze. Feladata, hogy a Dél-Kaukázusban termelt megújuló villamos energiát eljuttassa az európai villamosenergia-rendszerbe. A fekete-tengeri kábel megvalósíthatósági tanulmányát szintén a CESI készítette el, amely műszakilag megvalósíthatónak minősítette a projektet, az első szakasz költségeit pedig 3,1–3,7 milliárd euróra becsülte. 2025 decemberében a projekt felkerült az Európai Unió közös érdekű projektjeinek listájára. Európa számára a kaszpi útvonal értéke teljes mértékben a fekete-tengeri kábel megvalósításától függ. Nyugati összeköttetés nélkül a Közép-Ázsiából érkező megújuló energia csak Azerbajdzsán már most is telített belső piacára juthatna.
Új tényező: Tádzsikisztán
A múlt héten olyan fejlemény történt, amely jelentősen módosíthatja a korridor kilátásait. 2026. június 23-án bejelentették, hogy Tádzsikisztán érdeklődik a Zöld Energiakorridorhoz való csatlakozás iránt. Az ország szerepének jelentőségét vízenergia-termelése adja. Villamos energiájának mintegy 97 százalékát vízerőművek állítják elő, köztük a 3015 MW teljesítményű Nureki Vízerőmű és az épülő Roguni Vízerőmű, amely befejezése után 3600 MW kapacitással rendelkezik majd, és a világ legmagasabb gátjává válhat. A vízenergia éppen az a megújuló energiaforrás, amely képes áthidalni a jelenlegi kapacitások és a korridor 5000 MW-os célja közötti különbséget. A nap- és szélenergia időjárásfüggő, míg a vízenergia stabil alapterhelést biztosít, ami az európai energiacégek számára jóval értékesebb.
Az 1 millió eurós megvalósíthatósági tanulmány költsége eltörpül a vizsgált infrastruktúra mérete mellett. Már önmagában a kaszpi kábel ára – amelynek becslése a tanulmány egyik legfontosabb eredménye lesz – várhatóan több milliárd euróra rúg. Ez összemérhető a fekete-tengeri kábel első szakaszának 3,1–3,7 milliárd eurós becsült költségével. Emiatt a 2027 elejére várható tanulmány lezárása után felmerülő legfontosabb kérdés az lesz: ki finanszírozza a projektet? Az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank erre a szakaszra már 2 millió dollárt biztosított, és várhatóan kulcsszerepet játszanak majd a további hitelfinanszírozásban is. Hozzájuk csatlakozhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az EU Global Gateway alapja, valamint akár Szaúd-Arábia szuverén befektetési mechanizmusa is, mivel a szaúdi energiaügyi minisztérium korábban már érdeklődést mutatott a projekt iránt.
Azerbajdzsán szerepe közvetlenül a finanszírozási kérdések megoldásától függ. Baku földrajzi elhelyezkedése Azerbajdzsánt a Kaszpi-térség egyetlen európai kapujává teszi, amelyen keresztül a régió energiája eljuthat Európába. Hasonló szerepet tölt be az ország a földgázszállításban is. Az AZURE villamosenergia-vezeték fejlesztése, a fekete-tengeri tenger alatti kábel európai projektje, valamint a Green Corridor Alliance bakui bejegyzése ugyanannak a stratégiai koncepciónak az elemei. Parviz Shahbazov azerbajdzsáni energiaügyi miniszter szerint a transzkaszpi zöld energiakorridor összhangban áll az ország energiaexport-diverzifikációs stratégiájával, amely Azerbajdzsán kedvező földrajzi helyzetére épül. Ugyanaz az elv érvényesül, mint korábban a földgázvezetékek esetében – csak ezúttal már nem molekulák, hanem elektronok áramlanak. 2027 elején derül ki, hogy a projekt képes lesz-e túllépni a megvalósíthatósági tanulmány szakaszán, és valódi finanszírozást szerezni. Kazahsztán és Üzbegisztán számára ez alapvető jelentőségű kérdés, mivel gyorsan növekvő megújulóenergia-termelésük megbízható kijutást igényel a nemzetközi piacokra.
